Furcifer pardalis, a párduckaméleon fajleírása
Ismerkedjünk az általános tulajdonságokkal és speciális fajellemzőkkel is! A Furcifer pardalis (párduckaméleon) eredeti élőhelye Madagaszkár szigetcsoportja. A párduckaméleon a nagyobb testű kaméleonok közé tartozik, mivel a hím átlagos testhossza farokkal együtt elérheti a 40-50 cm-t, de mértek már 55 cm-es példányt is. A nőstény jóval kisebb méretű, maximum 35 cm lesz kifejlett korában. A hím színei sokkal változatosabbak, a színváltozat attól függ, hogy Madagaszkár mely részéről származik az állat, erről bővebben a színváltozatok részben olvashatunk. A nőstények színei egészen visszafogottabbak, általában a bézs, barack és rózsaszín színeket láthatunk rajtuk, de épp a nagy különbségek miatt egyszerű megállapítani a kifejlett párduckaméleonok között a nemeket. Kis kaméleonoknál még gyakorlott tenyészők is melléfoghatnak a nemek megállapításánál, a faroktő zömökebb volta a hímeknél csak néhány hónapos kortól feltűnő. Kicsiknél a toroklebeny színe is lehet támpont: nősténynél narancs/piros, hímnél zöld/kék a pikkelyek közti szín.
A hímek színei fokozatosan jönnek elő, már 2-3 hónapos korban láthatóak a kezdemények, melyek kb. 1-1,5 éves korban érik el a végleges élénkséget. Nevelésük közben tényleg majdnem mindennap örömöt okoz, ahogy egyre inkább láthatóvá válnak az adott lokalitásra jellemző színárnyalatok.
A kaméleon különleges színváltoztató képessége talán ennél a fajnál figyelhető meg legjobban, mely leginkább a hangulat függvényében ingadozik. A legdurvább színváltozást kiváltó okok közé soroljuk, ha a hím egy másik hímmel találkozik (rivalizál-innen kapta a rivalizáló szín elnevezést is). A másik ok, ha udvarol a nősténynek, esetleg meglátja saját magát a tükörben. A nyugalmi állapot színei ilyenkor hirtelen megélénkülnek, a kontúrok élesebbek lesznek, fantasztikus színek jönnek ilyenkor elő. A zöld szín gyakran pirossá vagy narancssárgává, citromsárgává változik, a kontraszt nagyon éles lehet.
A nőstények legfeltűnőbb színváltozása párzás után következik be, amikor a bézs, barackos alapszín akár egészen mély feketévé változhat, benne barack színű foltokkal, így jelezve a hímnek, hogy a megtermékenyítés sikeres volt, jelenléte innentől nem kívánatos. Ez a színelváltozás a tojásrakás után is megmarad még egy ideig.
Testfelépítés
A kaméleon testét bőrpikkelyek borítják, melyeket bizonyos időközönként az állat részleteiben vagy egészben levedli. Az állat hátán és tokájánál taraj található. Alakja a gyíkoktól eltérően oldalirányban lapított. A szemhéjak szinte teljesen összenőttek, ezáltal az állat látása nagyon éles.
A szem másik különlegessége, hogy egymástól függetlenül mozgatható, így általában az állat az egyik szemével a táplálékot fürkészi, a másikkal a rá leselkedő veszélyt lesi. Másik különleges és fontos szerve a nyelve, amely egyedülálló az állatvilágban.
A kilőtt nyelv hossza elérheti az állat teljes testhosszát. Az akár 50 km/h-ás sebességet is elérő pontos lövés a nyelvcsontnak köszönhető. A nyelv ragadós vége körbefogja a zsákmányt, és tartja addig, míg az állat a nyelvét vissza nem húzza a szájába. Ezután a kaméleonok apró fogaikkal néhány rágást ejtenek a zsákmányon, majd lenyelik azt.
Érdekes még a lábujjak kialakulása, amely teljes mértékben a fán élő életmódhoz alkalmazkodott. Öt lábujjuk 3/2 arányban összenőtt. Farkukat akár ötödik lábnak is tekinthetjük, mert segítségével egészen különleges produkciókra képes.
Fiatalabb korban a vedlés általában gyorsan lezajlik, párducoknál jóval gyorsabb folyamatot észlelhetünk, mint a sisakosoknál. A kifejlett állatok már részletekben vedlenek és akár több napig is eltarthat ez a folyamat. A vedlés általában a szem környékén indul el először. Gyakran azt vehetjük észre, hogy kaméleonunk dörgöli szemeit az ágakhoz, mintha rosszul látna, sőt hólyagszerűen felfújja és kidülleszti azokat.
Életmód
A párduckaméleonok - szerencsénkre - nappali állatok: reggel a nappal együtt kelnek és sötétedéskor a megszokott alvóhelyükön térnek nyugovóra. Mivel hidegvérű állatok, így a felkelés után "napoznak", azaz terráriumunkban testüket a lehető legnagyobbra fújva vagy inkább lapítva próbálják felvenni a melegítőizzók melegét. Felmelegedés után már kínálhatjuk őket a reggelivel.
Élettartam: hímek 3-5 évet, a nőstények 2-3 évet is élhetnek fogságban. A nőstények sajnos jóval rövidebb ideig élnek a tojásrakások okozta terhelések miatt. Ez nem túl hosszú életkor, ugyanakkor ez a pár év is tud nagyon szép emlékeket felhalmozni.