Sisakos kaméleon általános leírása - Pelle Péter írása
Jemen és Szaúd-Arábia dél-nyugati területein őshonos. Természetes élőhelye magas, fás területek, félsivatagos környezetben.
A sisakos kaméleonok a nagyobb testű kaméleonok közé sorolandó. A kifejlett hímek testhossza elérheti akár a 45 cm-t is, a nőstények valamivel kisebbek 27-35 cm hosszúak (farokkal persze). A sisakos kaméleon nevet a fején található sisakról kapta, melynek szerepe van a hőháztartásban is.
A hímnek nagyobb a sisakja, mint a nősténynek, ez alapján is meglehet, őket különböztetni, de a másik különbség, ami alapján akár a születésük napján is meg tudjuk őket különböztetni, az a hímek hátsó lábain található sarkantyú.
A kaméleon átlagosan 3-5 évig élnek terráriumi (jó) tartási körülmények között. Akadnak kivételek is (6-7 év), de ezt vegyük alapul. A nőstények rövidebb életűek, ami érthető is a tojásrakások okozta erős igénybevétel miatt.
Már 7-8 hónaposan elérik az ivarérett kort, ekkor láthatjuk végre teljes színpompájukban őket. Sajnos ekkor természetük is megváltozik. Fújnak, hatalmasra tátott szájjal ijesztgetnek, sőt harapnak is akár, ha hagyjuk nekik. Az én nőstényem például tojásrakási korszaka előtt a legaranyosabb kaméleon volt (elvolt a vállamon séta közben, bármikor kijött a terráriumból), azóta viszont nem érdekli a külvilág...Legyünk persze türelmesek, ilyenkor sajnos újra kell kezdenünk a kézhez szoktatást. De a kaméleonok sem egyformák: van amelyik pár nap után ugyanolyan aranyos, mint előtte volt, van amelyik megtartja "vad" tulajdonságait.
A képen látható hím még véletlenül sem "akad ki" rám, még ha túl gyorsan is közelítek hozzá.
Színük az ivarérettség elérése előtt a zöld és a barna árnyalatai, majd ivaréréskor láthatóvá válnak a nemek közötti színkülönbségek. A hímek rendkívül színesek lehetnek, zöld, kékeszöld, kék, citromsárga, narancssárga, barna, fehér és fekete minták jelenhetnek meg rajtuk. A nőstény színei visszafogottabbak.
A kaméleon különleges színváltoztató képessége ennél a fajnál is jól megfigyelhető, mely leginkább a hangulat függvényében ingadozik. A legdurvább színeket kiváltó okok, ha a hím egy másik hímmel találkozik vagy udvarol a nősténynek. A nyugalmi állapot színei ilyenkor hirtelen megélénkülnek, a kontúrok élesebbek lesznek. A nőstények legfeltűnőbb színváltozása párosodás után következik be, amikor a zöld alapszín rövid idő múlva feketévé válik, melyen citromsárga és türkiz pöttyök jelennek meg, így jelezve a hímnek, hogy a megtermékenyítés sikeres volt, jelenléte innentől nem kívánatos.
A kaméleon testét bőrpikkelyek borítják, melyeket bizonyos időközönként az állat részleteiben vagy egészben levedli. Az állat hátán és tokájánál taraj található. Alakja a gyíkoktól eltérően oldalirányban lapított. A szemhéjak szinte összenőttek, ezáltal az állat látása nagyon éles. A szem másik különlegessége, hogy egymástól függetlenül mozgatható.
A legérdekesebb szerve a nyelve, amely egyedülálló az állatvilágban. A kilőtt nyelv hossza elérheti az állat teljes testhosszát. Az akár 50 km/h-ás sebességet is elérő lövés a nyelvcsontnak köszönhető, amely szinte rugóként lövi ki a tapadókoronghoz hasonló végű izmos nyelvet. A nyelv ragadós vége tölcsérszerűen körbefogja a zsákmányt, és vákuumot képezve tartja azt egészen addig, míg az állat a nyelvét vissza nem húzza a szájába. Egyéb sajátosságuk még a lábujjak különös módosulása, amely teljes mértékben a fán élő életmódhoz alkalmazkodott. Öt lábujjuk 3/2 arányban összenőtt. Ötödik lábnak tekinthetjük farkukat, mellyel rendkívül jól képesek kapaszkodni. Mászáskor ezzel biztosítják be magukat.
Vedlés
Fiatalabb korban a vedlés általában néhány óra alatt lezajlik, viszont a kifejlett állatok részletekben vedlenek és akár több napig vagy hétig is eltarthat ez a folyamat. A vedlés általában a szem környékén indul el először. Gyakran azt vehetjük észre, hogy kaméleonunk dörgöli szemeit az ágakhoz, mintha rosszul látna, sőt hólyagszerűen felfújja és kidülleszti azokat. Elég félelmetes látvány tud ez lenni, de ne ijedjünk meg, nem kell orvoshoz szaladni. Amint ledörgölte a levált bőrrészt a kaméleonunk megnyugszik:)
Terrárium kiválasztásánál alap szempont a függőleges kialakítás, hiszen a kaméleonunk le-fel mászkálva tudja magának szabályozni a számára megfelelő hőmérsékletet.
Jó szolgálatot tehet a hátteres kialakítás, mert az eleségállatok azon mászkálva hívják fel magukra a figyelmet.
Legfontosabb a kialakításnál talán a megfelelő szellőzés: alul az elején és felül is megfelelő méretű szellőzőrács.
Nem szabad sajnálnunk a pénzt az indító (nevelő) terráriumra - ha 2-3 hónapos kaméleont veszünk -, mert nagy terráriumban a kis kaméleon nem találja meg az eleséget. A nevelő terkó mérete 30x30x50cm (széles x mély x magas) körül legyen. Ezt a terráriumot kb. a kaméleon 15 cm méretéig használhatjuk, utána váltsunk!
A felnőtt terrárium mérete minimum 50x40x90 cm legyen!
Szükséges a terrárium tetején elhelyezhető melegítő lámpa és az UVB lámpa, mely segítségével a szellőzőrácson keresztül áthaladó sugárzás segít a kalcium csontokba történő beépülésének. Napi üzemidőben 10-12 órával nyugodtan számolgatunk, amit egy egyszerű időkapcsolóval szabályozhatunk.
Ajzat: semmi esetre se tegyünk aljzatnak fenyőkéreg darabokat és hasonló anyagot, hiszen vadászat közben azt a kis kaméleonunk ragadós nyelvével felkaphatja és sérülést okozhat.
A legegyszerűbb a műfű, mely könnyedén tisztítható. Aki a természetes közeget szereti, annak a kókuszrost aljzatot ajánlom, ami jó nedvességtartó képességű is és segít a megfelelő páratartalom fenntartásában.
Tehetünk már a nevelő terráriumba is a kaméleonok számára nem mérgező növényt (Schefflera, Ficus benjamina), mely azon kívül, hogy jó kis búvóhely, jó szolgálatot tesz a párásításhoz, valamint az iváshoz is.
Ezután következik a kaméleon lábméretének megfelelő vastagságú mászóágak (pl. csavarfűz) elhelyezése. Az ágakat én kábelkötegelővel szoktam összekapcsolni, megfelelő mászó utakat kialakítva a terrárium minden részébe. Itt figyeljünk a felső részen a lámpák alatt a vízszintes részek kialakítására, itt fog a kaméleonunk ébredés után sütkérezni, itt veszi át a "műnap" melegét is. Olyan távolságra legyen, hogy ne legyen túl meleg: ez lámpafüggő, azaz mérjük meg a hőfokot, hogy hol kellemes.
A sisakos kaméleon kb. 24-28 C fok között érzi jól magát. Ha túl magas a hőmérséklet, azt tátogással, szája nyitva tartásával adja tudtunkra. Ne feledjük: a kaméleon hazája Jemen, azaz éjszakára nem probléma a jóval hűvösebb 15 fok sem, nem szükséges éjszakára fűteni egy lakott lakásban
Sokan egész nyáron kinntartják kedvencüket egy megfelelő flexáriumban...
A terrárium páratartalma 50-60%-os legyen. Ez sok lakásban amúgy is annyi, de ahol száraz ott szükséges a párásítás. Azaz mérjünk!:) Kamink a megfelelő páratartalomból is nyer magának vizet, a maradék szükségletét az eleségállatokból valamint a levelekről lenyalva vagy akár kis fecskendőből itatva is beszerezheti.
Sisakos kaméleonnál a napi egyszeri (reggel) spriccolás (virághoz használt eszközzel) ajánlott. Lehetőleg ne a bőrére nyomjuk, nem imádja:)
Az általános tisztántartás a kaméleonoknál a legegyszerűbb. A kis kakit néhány naponként- én naponta szedem - akár csipesszel kiszedve teljesen megússzuk a hüllőkre jellemző kellemetlen szagokat! A terrárium falára egy idő után kicsapódik a vízkő, amit legegyszerűbben ecetes vízzel tisztíthatunk.
Etetés: a kis kaméleon is vadállat, azaz szinte kizárólag csak élő eleséget fogyaszt. Először a nagyságának megfelelő méretű tücsökkel kezdhetünk: egy nap akár 8-12 darabot is minden további nélkül "benyom", aztán, ahogy megnő, a nagyméretű tücsök mellett jöhet a sáska, csokicsótány. Ínyencségnek viaszmoly lárva akár, de csak mértékkel. Növekedés alatt nem elhagyható a megfelelő vitaminozás és kalcium kiegészítés. A megfelelő kalciumpor + D3 és vitaminmix kiválasztásában segítünk. Az adagolás egyszerű: nevezzünk ki egy szűk szájú műanyag dobozt a "panírozásra", amibe először tegyünk néhány napi por adagot, majd a tücsköket. A dobozt lezárva és összerázva kész a porozás, mehet a kaminak:)
Lényeg: a jó etetés alapja a megfelelő tápértékű eleségállat. Azaz, a megvétel után a tücsköt, sáskát is kötelező etetni, ellenkező esetben drasztikusan lecsökken a tápértéke és nedvességtartalma és nem értjük, hogy miért nem fejlődik a kaméleonunk a rengeteg kaja ellenére.
Tücsöknek (barna vagy banántücsök javasolt) kitűnő alap eleség a szemcsés kutya vagy macskatáp az edényükbe téve valamilyen vizes kis szivacsdarabot az iváshoz. (vigyázni: a tücskök a száraz környezetet szeretik!!) Kiegészíthetjük a kaját reszelt sárgarépával, mely a folyadékhiányt is pótolhatja a tücsköknél.
Sáskának - mivel növényevő - , mehet akár konyhai maradék répahéj, saláta, stb. (gondos tisztítás után, lehetőleg bio....)
A sisakos kaméleon kézhez szoktatását érdemes még felnőtt koruk előtt megkezdeni, hogy már kicsi korában tudatosodjon benne, hogy az ember nem ellenség. Ha az állatot mindig ugyanaz a környezet veszi körül, gyakran van kézben, akkor ahhoz előbb vagy utóbb hozzászokik.
Használjuk ki falánkságát is, ha nem nagyon szeret kijönni a terráriumból, egy csipeszben tartott tücsök csodákra képes: tartsunk elé egy faágat, a kaméleon a tücsköt meglátva nagy valószínűség szerint kiballag rajta a terráriumból a tücsök felé, aztán mire észreveszi, hogy kinn van, már kézbe is vehetjük.
Mindig alulról közelítsünk felé a kezünkkel, kicsit megemelve a feje alatt és persze lassan...
Ha nősténykaméleonunk van, ivarérett korában számíthatunk az első tojásrakásra. (Ha van hím, ha nincs:))
Nagyon fontos, hogy meglegyen a hely a terráriumban a tojásrakáshoz, mert ha nem tudja lerakni az akár terméktelen tojásokat is, bele is halhat...
Nálunk a terrárium aljában 20-25 cm vastagon nedves tőzeges virágföld keverék szolgál helyül - olyan terrárium kell, ahol magas a "kádrész", azaz magasabban van az alsó szellőző. Más esetben tegyünk be egy hasonló oldalfal magasságú pl műanyag edényt a tőzeggel.
A kaméleon a tojásrakás előtt 4-7 nappal gyakorlatilag teljesen abbahagyja az evést és napi akár többször is próbaásásokat végez a tőzegben. A színe sötét alapon sárga foltossá válik, nézzétek meg a képeken majd. Kaméleonunk lyukat próbál ásni, azaz a föld legyen elég nedves az alakíthatósághoz. A tojásrakás után a nőstény a tojásokat gondosan visszatakarja és ezután próbál minél távolabb kerülni a tojásoktól. Tehát amennyiben már nem akar többet "ásogatni", távolítsuk el a tojásokat, hogy a kami visszatérhessen a normális kerékvágásba.
Etessük itassuk bőven a nagy trauma után!
